Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ATTILA ÉS AZ ÖZVEGYASSZONY

2010.02.20

ATTILA ÉS AZ ÖZVEGYASSZONY
       Callimachus nyomán –

 

 

Attila könyörtelenül pusztította a fegyvereseket, de kímélte a fegyverteleneket, és védelmezte a nőket meg a gyermekeket.Történt egyszer, hogy a hun sereg Troyes városa felé vonult, Attila ott lovagolt a sereg élén. Egyszer megpillantott egy sikoltozó kis csapatot: egy özvegyasszony menekült gyermekeivel a hunok elől.

 

 

Ott futott a nyílt mezőn, egyenesen a folyó felé szaladt, talán hogy megölje magát, és leányait is belefojtsa a folyóba. Az özvegyasszony nehezen haladt, mert nyakába volt kötve csecsemő gyermeke, mellette futottak nagyobb lányai, a kisebbek szamáron ügettek utána. Jajgatott, sikoltozott a lánynép, jobban féltek a hunoktól, mint a haláltól.

 

Attila intett a vitézeknek, azok mindjárt a menekülők után vágtattak, és az özvegy néhány perc múlva a hun király előtt állott. Dehogy

 állott! Kitépte magát a hunok kezéből, és arcra borult Attila előtt. Ott siránkozott némán, meg se mert szólalni.

 

A hun király azt kérdezte tőle:

– Te vagy a lányok édesanyja?

 

Én vagyok felséges király. Tíz lánygyermeket hagyok árván, hogyha megöletsz.

 

Attila pedig azt mondta neki:

– Ne higgy a hamis híreknek! A hunok királya, az Istennek ostora

csak a bűnösöket pusztítja. Te élj tovább békességben. És hogy a

tíz lányt férjhez adjad, annyi aranyat adatok neked, amennyit ez a kis

szamár elbír.

 

Mindjárt parancsot adott a vitézeknek, azok meg úgy megtöltötték a

tarisznyákat arannyal, hogy a csacsi alig bírta hazáig.

 

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

XD

(xD, 2013.05.20 18:25)

lol a kis geci ribanc

Re: XD

(janó, 2013.05.20 18:26)

az életéért könyörög, szánalmas, büdös kurva